Nyíregyházi SzC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Nyíregyháza, 1912.
XXXIII. évfolyam 21. szám
vasárnap, május 26.

Felső kereskedelmi iskola.

A helybeli Kereskedők és Gazdák Köre, támogatva oly férfiak részéről, mint a minők Wilt György kir, tanfelügyelő, Kardos István polg. iskolai igazgató, Bartók  Jenő, ref. lelkész, a polgári iskola igazi létesítője és a két lelkes tanügy barát, Ballá Jenő és Trak Géza városi tanácsosok, csakugyan létre fogja hozni a felső keres­kedelmi iskolát és azt kétségtelenül megnyitja az uj iskola idény kezdetén.

Jelentős esemény ez és érdemes vele közelebbről foglalkozni. Alantabb közöljük azt a kérvényt, a mely a minisztériumhoz intézve a nyilvánossági jogot van hivatva megszerezni. Ebből látjuk, hogy azok, kik az iskola létesítésén fáradoztak, mindenek előtt az igénybevételre csaknem megköze­lít­hetlen állami segélyt igyekeztek nélkülözhetővé tenni. Helyes előre látással oda törekedtek, hogy az első három év szükségletét biztosítsák. E végből a külömben is könnyen lelkesedő és nemes célokra szívesen áldozó kereskedő osztályt kereste fel. Szinte megható a megnyilvánult áldozat­készség. Kereskedőink közül három éven át, évenként következő összegeket ajánlották fel.

Évi 25 koronát Rozsnyai Elek, Brüll Simon, Goldman Sándor, Gzukor Ferencz, Rosenthal Gábor, Hircshler Mór, Hoffer Bertalan, Pollák Dezső, Ruzsonyi Pál, Hibján Gyula, Grünberger Lajos, Eisler Károly utóda, Kleinman Géza, Fisch Mihály, Borbély Sámuel, Friedman Selig, Blumberg József, Britz Miksa, 18-an összesen 450 koronát.Évi 30 koronát: Blau Mór, Kohn Ignácz, Taub Lajos, Sándor Rezső, Földes Márton. Kende Sándor, hatan összesen 180 koronát. Évi 40 koronát: Schneck Henrik. Szántó Ernő, Stern Sándor, hárman összesen 120 koronát. Evi 50 koronát: Kereskedelmi Taka­rék­pénztár, Nagykállói Kölcsönös Segélyző Egylet, Balkányi Takarék­pénztár, Nagy Kálmán, Silberstein Ignácz, Wirtscliafter Ottó, Kun Ármin, Fisch Hermán, Friedman S. Sándor, Szalai Dániel, Lefkovits Andor, 11-en együtt 550 korona.

Évi 100 koronát: Fűszer és Gyarmatáru r. t., Kereskedők és Iparosok hitelszövetkezete, Blau és Reich, Hoffmann Mihály, Gábor József, Ungár Lipót, Lányi Dezső, Rosenthal Ferencz, Lenhorn Sándor, Glück Dezső, Erényi Sándor, Lichtman Vilmos, Papp Lajos, Ehrenfeld és Gutman, Ungár Lajos, Hauffel Lajos, Kovács András, Fleiner Lajos, Führer Zsigmond Fiai, Ferenczi-féle könyv­keres­kedés, Kölcsönös Segélyző Egylet, 21-en összesen 2100 korona.

Évi 150 koronát: Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár, Nyírvidéki Taka­rék­pénztár, Baruch Arnold cég, hárman összesen 450 korona. Évi 200 koronát: Népbank r. t., Szabolcsi Hitelbank, Szabolcs­megyei Takarék­pénztár, Haas Ignácz, Nyíregyházi Általános Hitelintézet, öten 1000 korona. Évi 800 koronát Szabolcsi Agrár Takarékpénztár. Évi 333 koronát Rosenthal Gyula. Évi 500 koronát Nyíregyházi Takarékpénztár. Ezek összege évi 5990, melyhez járul Kerekes Pál egyszersmindenkorra adott 100 koronája.

Íme a kereskedő osztály áldozatkészsége, amelyet fokoz az, hogy az ugyan­ezen osztályból alakult Kereskedők és Gazdák Köre évi költségvetését az iskola céljára 3500 koronával terhelte meg, és hogy a város által meg­szavazott évi 6000 koronában is az ő adófillérei szintén bennfoglaltatnak.

Tévedés azt hinni, hogy a kereskedők eme lelkesedése bármily önzéssel volna kapcsolatba hozható. Az aláirók között alig van egy-kettő, aki már most fia számára óhajtja az iskolát. Semmi más, mint a kultura iránti érzék és vágy az, mely azt az áldozatkészséget létrehozta. A kimutatott és a tandijakból származó jövedelmek az első három év szükségletét bőven fogják fedezni, annak dacára, hogy a tervezet szerint ha drága, de mindenesetre elsőrangú tanerők alkalmazása van célban. A német nyelv tanításának sikere érde­kében külön társalgási órák lettek felvéve, melyért a tanárok külön lesznek dijazva.

A beiratkozásokra már most történnek az előjegyzések a Kereskedők és Gazdák Köre titkáránál. Előre láthatólag sokan fognak jelentkezni, pedig 35—40 növendéknél több felvéve nem lesz. Az előjegyzések junius 10-én lezá­ratnak. Miután az iskola vezetése, felügyelete oly férfiak kezében van, akik annak magas színvonalon tartását ambitionálják, és akik erre elegendő energiával rendelkeznek is: a legjobb meggyőződéssel hivjuk fel rá a nagykö­zönség figyelmét. A ministerhez intézett kérvény szövege a következő:

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Nyíregyháza város alulírott kereskedelmi testülete, a társadalom, a tanügyi körök és a városi képviselőtestület egyértelmüleg állapította meg annak szükséges­ségét, hogy Nyíregyházán egy felső kereskedelmi iskola létesíttes­sék. Megállapították, hogy a város és környéke kereskedői fiaikat azért nem nevelik a kereskedői pályára, mert a megfelelő iskoláztatás idegen helyen nagyon költséges, ellenben a középiskolák nehézség nélkül vehetők igénybe.  A középiskolák elvégzése után a növendékek elvesztik kedvüket a keres­kedelmi pályától.

Megállapították, hogy a létesítendő felső kereskedelmi iskola a posta, a táv­irda, a vasút és a városi, járási és megyei számvevőségek, a pénzügyi hivatalok számára nevelhet ifjakat. Megállapították, hogy a helybeli és vidéki 4 osztályú polgári iskolák csonkák maradnak, ha az onnan kikerülő növendékek felsőbb kiképeztetéséről gondoskodás nem történik. Megállapí­tották, hogy a megye egyéb középiskolái túlzsúfoltak és hogy szakiskolák hijján a szülők kényszerülve vannak gyermekeikkel a középiskolák felsőbb osztályait végeztetni, ami az egyetemekre tódulást növeli.

Nyíregyháza város az egész megye kulturális központja; főgimnáziumának 505 hallgatója, polgári fiúiskolájának 197 növendéke van. Az elemi isko­lák­nak 4392 látogatója van. De a 12 kilométernyire fekvő Nagykálló gim­názi­uma, a Nyirbátor, Kisvárda gimnásiuma és polgári iskolája is, sőt a közel megyék iskolái egész Ungvárig igénylik ezt az általunk tervezett iskolát.

Különösen kell hangsúlyoznunk, hogy Szabolcsvármegye gazdakőzönsége, a bérlök gyermekeiket a gazdasági szakiskolákon felül a kereskedelmi isko­lák­ba is járatják, npm is említve azt, hogy tervezett iskolankat az utolsó évfolyam után egy gazdasági és egy termény kereskedelmi tanfolyammal is kibővíthetjük. A szükséglet felismerése vezetett minket arra, hogy a keres­kedő-osztály és a pénzintézetek bevonásával az anyagiak megteremtésére törekedjünk. Bemutatjuk hiteles alakban a magánosok és pénzintezetek kötelező nyilatkozatait, melylyel három éven át évenként összesen 6000 korona fizetését vállalták el.

Bemutatjuk Nyíregyháza város Határozatát, mely szerint évi szubventió­ként 6000 korona szavaztatott meg; és végül az alantirott testület közgyűlési határozatát, melylyel évi 3500 korona lett megszavazva a jelzett célra. Csatoljuk a költségvetést, mely igazolja, hogy kiadásaink bő fedezettel bír­nak. Bírjuk a pénzintézeteink igazgatósági határozatokon alapuló igere­teit, hogy a már létesített és jól működő iskolánkat évi nyereségük egy bizonyos hányadával fogják támogatni.

Semmi anyagi hozzájárulást nem kérünk Nagyméltóságodtól, csupán az engedélyt, a megnyitásra és a nyilvánossági jogot. Főtörekvésünk, hogy jól dotált és első rangú erőkkel iskolánkat magas színvonalon tartsuk és hogy a helyi és gazdisági igényeink kielégítésére alkalmassá tegyük.

Nincs város, mely kulturája érdekében oly kéréssé vette volna igénybe az állam hatalmat, mint Nyíregyháza, mely a saját erejéből és társadalma áldo­zat­kész­sé­géből oly kitűnően volna elemi iskolákkal ellátva, mint Nyíregy­háza. Bizonyítéka ez annak, hogy a kulturigények felismerésére képes, és hogy ez a felismerés helyesen vezet a tervezett felső kereskedelmi iskolához. Mély tisztelettel kérjük ezek után:

Kegyeskedjék engedélyt adni arra, hogy az 1912-ik év szeptemberében felső kereskedelmi iskolankat nyilvánossági joggal megnyithassuk.

Mély tisztelettel

A Kereskedők és Gazdák Köre.
Az iskola előkészítő bizottsága.


Telefonszámunk:
(70) 1995 667


Adója 1%-át ajánlja fel iskolánk alapítványának:
Széchenyi 75 Alapítvány, Nyíregyháza
19210094-1-15

Aktuális osztályórarendek 2017/18-as tanév

9.NY 9.B 9.C 9.D
10.A 10.B 10.C 10.D 10.E
11.A 11.B 11.C 11.D
12.A 12.B 12.C 11.D
1/13.A 1/13.B 2/14.A 2/14.B
5/13.A 5/13.B