Nyíregyházi SzC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Kiállítás nyílt iskolánk alulájában

Csak kis munkára vitték őket

Az Élet Ünnepe Egyesület 2016 őszén három-három nyíregyházi illetve mátészalkai középiskolában mutatja be a Málenkij robot, a Kárpátaljáról 1944-ben deportált magyarok emlékére készült kiállítást. A bemutató anyagot szeptember 26-án a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium aulájában mutatják be, ahol a középiskola tanulói egy hétig ismerkedhetnek a történelmi anyaggal.

 

Málenkij robot kifejezés eredete az orosz malenkaja rabota (маленькая работа) szókapcsolatra utal, ami  „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg, a Belügyi Népbiztosság (NKVD), az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB) és a szovjet katonai hírszerzés (SZMERS) – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit 13 évestől a 62 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civilek százezreit, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé.

A mai Magyarország területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el „málenkíj robotra”, míg a korabeli, 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú Magyarországról 250-270 ezer civilt.

A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb részük internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak. A „málenkij robotra” elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között.

Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, antihigiéniás körülmények és a megerőltető kényszermunka következtében a deportáltak 30-40 %-a meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a ki- vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ. A málenkij robot eseményeit bemutató kiállításon, a kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának 72-ik évfordulójára készült táblákon információkat és összefoglaló térképeket tekinthetünk meg Kárpátalja szovjet megszállásáról, a deportált emberek összegyűjtésének folyamatáról, az elhurcolások útvonaláról, a lágerben tapasztalt életkörülményekről, illetve az elhurcoltak emlékére állított kárpátaljai emlékhelyekről. 


Telefonszámunk:
(70) 1995 667


Adója 1%-át ajánlja fel iskolánk alapítványának:
Széchenyi 75 Alapítvány, Nyíregyháza
19210094-1-15

Aktuális osztályórarendek 2017/18-as tanév

9.NY 9.B 9.C 9.D
10.A 10.B 10.C 10.D 10.E
11.A 11.B 11.C 11.D
12.A 12.B 12.C 11.D
1/13.A 1/13.B 2/14.A 2/14.B
5/13.A 5/13.B